Spóroljunk okosan
Módosítás dátuma: 2010. június 01. kedd, 14:34 bekuldte: yeess 2010. június 01. kedd, 11:42
Fő szekció - Környezettudatosan
A magyar háztartások energiafogyasztásának 75 százalékát a fűtés teszi ki úgy, hogy csak az év kisebbik felében gyártjuk a meleget. Az Energia Klub munkatársa, Fülöp Orsolya elmondása szerint egy magyar háztartás körülbelül háromszor annyi energiát használ fel egy ugyanakkora lakás fűtéséhez, mint egy osztrák. Elég, ha csak a rosszul szigetelt épületeinkre, huzatos ablakainkra, szabályozatlan fűtési rendszereinkre, valamint elöregedett kazánjainkra gondolunk. Sajnos távfűtésnél nem sokat tehetünk, de a szabályozható gázfűtés esetén annál többet. Szakemberek szerint ha 5-6 fokkal kevesebbel is beérjük, például 25 Celsius-fok helyett 20 Celsius-fokon fűtünk, akkor éves szinten a fűtéshez felhasznált energia kb. 25 százalékát megtakaríthatjuk, azaz a jelenlegi árakkal számolva kb. 50 ezer forintos megtakarítást könyvelhetünk el. Holecz Erika Forrás: http://www.hetek.hu/eletmod/200811/sporoljunk_okosan 
Apró változtatások is segítik a fűtőtestek hatékonyságát: a függöny ne lógjon a fűtőtestre, mivel a szoba helyett az ablakra tereli a hőt. Barkácsboltokban szerezzünk be hőtükör-fóliát (szivacsos alumíniumfólia), melyet a radiátor mögé kell helyezni, így visszaveri a hőt, és nem a falat fűtjük hiába. Ha az ajtókon és ablakokon kiszökik a meleg, akkor résszigetelés az olcsóbbnak tűnő megoldás, ami házilag is kivitelezhető. A szivacs alapú öntapadós szigetelőcsík élettartama igen rövid (1-2 év), érdemesebb tehát szilikon alapú, tartós és rugalmas anyagokat választani, amelyek 10-12 éven át is szolgálhatnak. Egy jól kivitelezett, tartós szigetelés évi 15-20 százalék körüli fűtésienergia-megtakarítást eredményez.
A fűtés után a melegvíz előállítása teszi ki az energiafelhasználás legnagyobb hányadát (háztartásonként kb. 15 százalék). Fürdés helyett olcsóbb a gyors, pár perces zuhanyozás. Az Energia Klub munkatársa szerint egy átlagos család évente 100-150 ezer forintot is megtakarít, ha mindennap zuhanyozik fürdés helyett. Ha egy 120 literes bojlerben a vízmelegítést 80 fok helyett 40-re állítjuk be, akkor a költségek felét megspóroltuk. Csöpögő csapok és WC-tartályok szivárgása havonta egy kádnyi vizet is elpazarol. Lehetőleg ne folyó vízben mosogassunk, mossunk fogat vagy borotválkozzunk!
A harmadik dobogós energiafalónk az áram. Csak ott égjen a villany, ahol éppen tartózkodunk! Megéri energiatakarékos fénycsöveket használni, ugyan drágább, de csupán negyed annyit fogyaszt, és tízszer hosszabb az élettartama, mint egy normál izzónak. Csak abban a helyiségben cseréljük le az égőt, ahol hosszabb ideig vagyunk, pl. nappali, konyha, hálószobák. A többi helyiségben érdemesebb hagyományos izzót használni, ugyanis a fénycsőnek tíz perc kell, hogy elérje a maximális teljesítményt, illetve a gyakori kapcsolgatás a töredékére csökkentheti a csomagoláson feltüntetett élettartamot. A hűtőben az élelmiszerek tárolására elegendő a +5 fok, a fagyasztóban a –18 fok. A mosógéppel alacsony hőfokon mossunk, ezáltal kevesebb áramot fogyaszt, és persze ne mossunk fél adag ruhát, mert közel annyi energiát fogyaszt, mint a teljes adag. Még mindig a hagyományos szárítási mód a kifizetődő, szárítógépben nem szárad meg jobban és még nehezebben vasalható is a ruha, így sok energiát használunk fel feleslegesen.
Az elektromos berendezések egy része, főleg a régebbi típusok készenléti módban (standby) is közel ugyanannyi áramot vesznek fel, mint működés közben. Használaton kívül kapcsoljuk ki teljesen a gépet! A laptopok energiatakarékosabbak, mint a síkképernyős PC-k. Az előbbi csak 30 wattot vesz fel működés közben, míg az utóbbinak ehhez 100 wattra van szüksége. A műfaj energiafalói a plazmatévék: akár hatszor annyi áramot fogyasztanak, mint hagyományos társaik. Ha naponta 2 óra tévézéssel számolunk, ez akkor is évente 15 ezer forintos plusz a számlában. Szabaduljunk meg a felesleges energiafaló készülékektől, mint például citromfacsaró, elektromos körömlakkszárító, elektromos kés, dugóhúzó, borstörő, orrszőrnyíró stb., melyek pillanatnyi öröme messze nincs arányban azzal a környezeti teherrel, amit gyártásuk és használatuk okoz.
A konyha szerelmeseinek is érdemes egy-két tippet megfogadniuk. A fedő nélküli főzés több időt és energiát igényel, mint fedő alatt. A kukta használata 40 százalékkal kevesebb energiát és 70 százaléknyi időmegtakarítást jelent. Sokaknak a vásárlás a gyengéje, rendszeresen 30-40 százalékkal több áru kerül a kosarukba, mint amit eredetileg terveztek. Konkrét listával érkezzünk a boltba, lehetőleg ne korgó gyomorral, és ne dőljünk be az akcióknak! Nyugati turisták meglepve mondják, hogy ennyi fél szendvicset és almát még nem láttak a kukában landolni, mint nálunk. A franciáknál az ételt kidobni bűn, ha valami megmarad az asztalon, akkor levesként, salátaként, töltelékként, szendvicskrémként kerül felhasználásra. A megmaradt kenyér megy a fagyasztóba, vagy zsemlemorzsa készül belőle, de semmiképpen sem dobják a szemétbe. Horváth László, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. helyettes szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy a hulladék körülbelül 25-30 százaléka biológiailag lebomló szerves anyag, ennek fele konyhai eredetű hulladék, negyede ételmaradék.
Az autósokat se hagyjuk ki! A pirosnál akkor is megéri a motort leállítani, ha csak fél percig várakozunk, így akár 30 százalékos megtakarítást is elérhetünk. Kis távolságra (1-5 km) nem érdemes autóba ülni, hiszen a hideg motor többet fogyaszt, mint a bemelegített. Érdemes kerékpárt elővenni vagy gyalog közlekedni, ilyenkor csak a saját felesleges kilóinkat veszíthetjük. A közösségi közlekedésből eredő levegőszennyezettség mindössze 6 százalék, míg a tehergépkocsik 34 százalékban és az autósok 60 százalékban felelősek. Végül érdekes tapasztalat, hogy módosabb polgáraink kimondottan spórolósabbak, mint szegényebb honfitársaink.
| < Előző | Következő > |
|---|
