A biomassza
Módosítás dátuma: 2010. július 23. péntek, 15:31 bekuldte: yeess (13) 2010. július 23. péntek, 15:25
Fő szekció - Környezettudatosan
Az Európai Unió elvárása tagállamai felé, hogy az évtized végére átlagosan 22 százalékra kell emelni a megújuló energiaforrások felhasználásával megtermelt elektromos energia arányát. Magyarország meglehetősen lassan halad ezen az úton, ám a pécsi erőmű biomasszával való fűtésre történő átállítása némi bizakodásra ad okot. A biomassza lehet hazánk legfőbb megújuló energiaforrása.
Az Európai Unió tagjaként január elsejétől Magyarországon azok az erőművek, melyeknek károsanyag-kibocsátása átlépi a határértéket, teljesítménycsökkentéssel számolhatnak. Ez az egyik megoldás, a másik pedig az, hogy környezetbarát technológiát alkalmaznak, például áttérnek a biomasszával való energia előállításra. A biomassza lehet a magyarországi megújuló energia legfőbb forrása. Felhasználására az előbb említett uniós vállalások is sürgetnek.
Amint arról több országos sajtóorgánum beszámolt, Pécs néhány hónapja megújuló energiaforrásból fedezheti az áramellátását, miután a PannonPower Holding Rt. egy, a város éves áramigényét biztosítani tudó, 50 megawattos (eddig széntüzelésű) blokkját fatüzelésűre alakította át. A mecsekaljai város lakosai valószínűleg nem sokat érzékeltek a változásból, hiszen sem az áramellátás minősége, sem az energia ára nem változott.
Az eseménynek nagy jelentőséget tulajdonítanak a környezetbarát energiaellátás hívei, mint mondják a pécsi erőmű biomasszára való átállása azt jelenti, hogy végre megteremtődött a megfelelő szabályozási környezet és a kellő politikai akarat a megújuló erőforrások érdemi fejlesztésére. Helyi igények kielégítésére már eddig is működött néhány 1-2 hőmegawattos biomassza-erőmű, például Szombathelyen, Szigetváron, Körmenden, Mátészalkán és Tatán. Tavaly decemberben azonban a PannonPower, az AES Borsodi Energetikai Termelő és Szolgáltató Kft. és a Bakonyi Erőmű Rt. létrehozta a Biomassza Erőművek Egyesülését, azzal a nem titkolt céllal, hogy már ne csak a távhőszolgáltatásban, hanem az áramtermelésben is alkalmazzák az alternatív fűtőanyagot.
 |
A biomasszában lekötött energiát elégetéssel ősidők óta használja az ember. A biomassza a tápláléklánc minden szintjén kémiai energia formájában potenciális energiát hordoz. Az ökológiai piramisban az alaptól a csúcsig felfelé haladva a szintek biomasszájának energiája fokozatosan csökken a kisugárzott hőenergia és az életfolyamatok által felhasznált energia leadása miatt. Az elégetés a legegyszerűbb, ám a legkevésbé hatékony felhasználási forma. Közvetlen tüzelésre csak a száraz, viszonylag kis nedvességtartalmú biomassza használható. Ilyen a tűzifa, szalma, kukorica- és napraforgószár, fűrészpor, szárított állati trágya, stb.�
Energiaforrásként az elégetéssel történő hőenergia termelése mellett hasznosítható még: levegő jelenlétében erjesztve motorok hajtására alkalmas alkoholok (bioetanol, biometanol) előállítására, valamint a levegő kizárásával erjesztve hő és áram termelésére lehetőséget adó biogáz gyártására. A biomassza felhasználása segíthet lebontani a jelenleg meglévő erősen központosított energiaellátó rendszert, ezzel nagyobb önállóságot adva egy-egy településnek. Széleskörű elterjedése esetén jelentősen csökkenthető a légkörbe jutó üvegház-hatású gázok - elsősorban a szén-dioxid - kibocsátása.
Mivel az Unióban egyre nagyobb az import energiától való függőség, ezért egy 2001-es direktíva szerint az évtized végére 14 százalékról átlagosan 22 százalékra kell emelni a megújuló energiaforrások felhasználásával megtermelt elektromos energia arányát. A direktíva szerint minden országnak az adottságai és képességei szerint kell hozzájárulnia az átlag kialakításához: Ausztriában például 79 százalék a cél, Magyarországnak ezzel szemben mindössze 3,6 százalékot kell teljesítenie. A pécsi erőmű egyelőre tűzifával működik, de tervezik például mezőgazdasági hulladékot, illetve speciálisan az energiatermelés céljaira nemesített fajokat: energiafüveket és -fákat is használnak majd. Energiafákat nevelő, úgynevezett fás szárú energiaültetvények Magyarországon már több helyen, például Tata környékén is találhatók.
forrás: sulinet.hu
| < Előző | Következő > |
|---|
