Gízai Piramisok - Kheopsz Nagy Piramisának rejtélye

Közvetlenül Kairó határában, a sivatagban találjuk a világhírű gízai piramisokat. A legfiatalabb és legkisebb, Menkauré (Mükeriosz) piramisa, a középső méretű, Khephrén (Hafré) fáraó nevét viseli. A legnagyobbat Kheopsznak (más néven Hufu) tulajdonítják.

A teljes piramiskomplexum a három nagy piramison kívül magában foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal kapcsolatos építményeket.

A Nagy Piramisként is aposztrofált csoda, mintegy 2,5 millió mészkőtömbből épült, súlya hozzávetőlegesen eléri a 6 400 000 tonnát. Némelyik kő súlya eléri a 15 tonnát is. A piramis hossza 230 m, magassága 146,6 m. Jogosan merül fel a kérdés: vajon hogyan tudtak az ókori egyiptomiak egy ilyen hatalmas piramist pusztán kőtömbökből felépíteni? Hiszen a történészek szerint nem voltak hozzá elég kemény szerszámaik. Lehet, hogy mégis rendelkeztek vas eszközökkel? Mint oly sok, az egyiptomi társadalomra vonatkozó kérdésre, erre sincs meg a tökéletes válasz. Feltevések, találgatások vannak, bizonyítékok azonban nincsenek.

A piramis misztériumára rengeteg elmélet született. Némelyek elég hihetőek, sőt racionálisak. Némelyek…. hááát… hogy is fogalmazzunk, hogy objektívek maradjunk… elég bizarrok.

A neves görög geográfus, Strabo a piramist anno "égből alászállott építményhez" hasonlította, mely "nem emberi kéz műve". Erre a feltevésre kontrázott rá Manly Hall amerikai filozófus, aki szerint a piramist az elsüllyedt Atlantisz elhagyói segítségével építették. Edgar Cays amerikai médium nevéhez még fantasztikusabb elmélet fűződik: a piramis a teljes emberi tudás tárháza, amelyet egy ez idáig megfejtetlen kódrendszerben "jegyeztek le". Ebben a kódrendszerben nem csak a matematikai, és csillagászati tudás van megírva, hanem próféciákat is tartalmaz. Meglehet…

Nézzünk a racionálisabb tézisek közül is, a teljesség igénye nélkül, néhány roppant elgondolkodtatót. Mindjárt elsőként a számok bűvöletét. A piramis formáját a hármas, a négyes és az ötös szám uralja. A hármas a felszínnel kapcsolatos (háromszögoldalak), a négy mint az alapot alkotó négyzet, az öt pedig a csúcsok száma. Ez a három szám Pithagorasz tételét adja. A piramis oldalai a 4 égtáj felé néznek. A piramis éleinek hajlásszöge megegyezik a kör Pi (3,141 ...) számához tartozó szöggel. Méretéből ki lehet számolni a Föld átmérőjét és méretét, tanúskodik építői fejlett csillagászati tudásáról is: nyomon követhető a hold mozgása. A három piramis pontos mása az Orion csillagkép három csillagának és a sírkamrából kivezető nyílások is mind az Orionra, a Szíriuszra, az Alpha Draconisra és a Béta Draconisra mutatnak. A piramis alapja pontosan azonos magasságban van a tengerszint felett. Egyik sarka sincs magasabban, mint a másik. Az eltérés maximum 1 cm.

Más egyiptomi piramisoktól eltérően, a gigapiramis belsejében folyosórendszer húzódik. A kövek mind a gízai fennsíkról származnak. Az északi oldal egyik alsó bejárata kis folyosóra nyílik, ez egy apró kamrába torkollik, amelyet ma Királynői Kamrának neveznek. Utána továbbvezet az út a 47,5 m hosszú és 8,5 m magas Nagy Galériához. Ez a folyosó a legnagyobb terembe, a Királyi Kamrába visz, mely 10,50 méter széles és 5,80 méter magas. Falát márványborítás fedi, ám a kövek felületét nem díszítik faragások.

A nagy piramisok közül Menkauré és Khephrén fáraó piramisai temetkezési helyek voltak. Más a helyzet a Nagy Piramissal. Viszont az, hogy vajon mi is volt a rendeltetése, az még a mai napig nem egyértelműen bizonyított. Az a feltevés, hogy a Nagy Piramis királyi temetkezési hely volt, nem több, mint következtetés. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a piramison nincs rajta egyik fáraónak a hieroglifája sem, csak egyéb bejegyzésekből tudjuk, hogy Kheopszhoz köthető az építmény.