A varázslatos India - Delhi
Módosítás dátuma: 2010. július 16. péntek, 12:31 bekuldte: yeess (16) 2010. július 15. csütörtök, 11:52
Delhi (hindiül दिल्ली, pandzsábiul ਦਿੱਲੀ, urduul دلی, IPA: [d̪ɪlːiː]) Mumbai után India második legnagyobb metropolisza. Lakossága 12,8 millió, az elővárosokkal együtt 22 millió fő. Észak-Indiában, a Jamúna partján fekszik. Delhi központilag irányított szövetségi terület Delhi Nemzeti Fővárosi Terület (NCT) néven, amely a Nemzeti Fővárosi Régió része. Az alkotmány 1991-es módosítása speciális státuszt adott Delhinek a szövetségi területek között. Korlátozott hatáskörű, saját törvényhozó tanácsa van.
Delhi a világ egyik legrégebb óta folyamatosan lakott városa, történelme során számtalan birodalomnak volt központja. Fontos település volt az India északnyugati részét a Gangesz-alfölddel összekötő kereskedelmi útvonalon. Számos ó- és középkori szobor, ásatási terület és sok más műemlék bizonyítja fontosságát India történelmén belül A mogulok császára, Sáh Dzsahán építették a város egyik részét, amit akkor Sáhdzsanabadnak neveztek, s mely ma Óváros vagy más néven Ódelhi. 1649. és 1857. között időn keresztül ez volt birodalmuk központja. Míg fennállásának nagy része alatt Brit-Indiának Kalkutta volt a fővárosa, V. György 1911-ben bejelentette, hogy a fővárost visszaköltözteti Delhibe. Az 1920-a s években itt épült fel az új főváros, Újdelhi. Újdelhi ma Delhi kilenc közigazgatási kerületének egyike. Miután 1947-ben India felszabadult az angol uralom alól, Újdelhi lett az új állam fővárosa is. A központi kormányzat központjaként Újdelhi ad helyet számos fontos központi kormányzati irodának és a parlamentnek is. Ennek köszönhetően Delhi az indiai politika központja.
Delhi mára multikulturális várossá fejlődött, mely a hatalmas ország valamennyi részéből vonzza a népességet. Itt is problémát okoznak a világ nagyvárosaira jellemző urbanizációs gondok, mint például a légszennyezés és a zsúfoltság, amit a pénzügyi erőforrások korlátozottsága tovább súlyosbít. A függetlenség kikiáltása után néhány évvel kezdődött gyors fejlődés és városiasodás a magas bevételekkel párosulva gyökeresen megváltoztatta Delhi és környéke szociokulturális jellemzőit. Napjainkban Delhi India egyik legnagyobb politikai, kulturális és kereskedelmi központja.
|
|
Földrajza
Delhi koordinátái: é. sz. 28° 61′ k. h. 77° 23′
A Delhi Nemzeti Fővárosi Terület teljes kiterjedése 1483 km², amiből 783 km² mezőgazdasági, 700 km² városi besorolású. A város leghosszabb részén 51,9 km hosszú, és a legszélesebb részén 48,8 km széles. A metropoliszt három helyi önkormányzat irányítja: a Delhi Önkormányzati Társaság (1397,3 km²), az Újdelhi Önkormányzati Közösség (42,7 km²) és a Delhi Tanács (43 km²)
A várost keleten Uttar Prades, nyugaton délen és keleten pedig Harijána állam határolja. Delhi majdnem teljes területe a Gangesz-alföldön fekszik. A város földrajzának két meghatározó jellemzője a Jamuná áztatta síkság és a Delhi-gerinc. A Jamuná alacsonyan fekvő térszínét folyami hordalék borítja, így alkalmas a mezőgazdasági művelés számára. A régiót a Delhi-gerinc 318 m magas kiemelkedése uralja, amely délen az Aravalli-hegységnél kezdődik, és körülöleli a város nyugati, északnyugati és északkeleti részét. A Jamuná, a hinduk egyik szent folyója az egyetlen vízfolyás, amely átszeli a várost. A város nagy része – így Újdelhi is – a folyótól nyugatra fekszik. Keletre a Sahdra nevű városrész fekszik. Delhi India IV-es fokozatú földrengészónájában fekszik, így nagyobb erősségű földrengések is veszélyeztetik.
Éghajlat
Delhi éghajlata a félig száraz trópusi és nedves trópusi (monszun) közötti átmeneti klíma. A nyarak hosszúak, április elejétől októberig tartanak, ez a monszun időszaka. A vízhiány leginkább júniusban, a monszun megérkezése előtt gyakori. A nyári hőhullámok évről évre több tucat ember halálát okozzák. A tél novembertől januárig tart, igen ritkán előfordul fagy is. Az eddig regisztrált abszolút minimumhőmérséklet ‒0,6°C, a maximumérték 47 °C volt. Az évi középhőmérséklet 25 °C, a leghidegebb és legmelegebb hónap hőmérséklete 14 °C illetve 33 °C. Az átlagos éves csapadékmennyiség 714 mm, melynek nagy része a júliusi és augusztusi monszun idején hullik. A monszun a sokévi statisztika szerint leggyakrabban június 29. környékén érkezik Delhibe.
Nevének eredete
"Delhi" nevének eredete bizonytalan. A legközismertebb nézet szerint Dhillu, egy király nevének az alakváltozata, aki az ókorban uralta ezt a területet. Néhány történész úgy gondolja, hogy a név a Dilliből, a dehléz vagy a dehali –hindusztáni 'küszöb' szóból származik, ami azt jelképezi, hogy a város a Gangesz-alföld bejárata. Más teóriák azt sugallják, hogy a város eredeti neve Dhillika volt. A hindi/prákrit dhili ("veszít") szintén egy, a területre használt szó volt, és ez alakulhatott át a "Dilli" helyi névvé. Tomara Rajputs idejében az ezen a területen forgalomban lévő érméket dehliwalnak hívták
Története
Régészeti ásatások tanúsága szerint az ember már legalább az i. e. 2. évezred óta folyamatosan lakja Delhi térségét. Úgy gondolják, a város Indraprasztha, a Pándavák legendás fővárosának helyén áll. Róluk a Mahábhárata indiai eposz tesz említést. Már a Maurja-dinasztia uralkodása óta (i. e. 300) állnak itt települések. Hét nagyobb város emlékeit találták meg Delhiben. A Tomara-dinasztia alapította 736-ban Lal Kot városát. Az ádzsmíri rádzsputok 1180-ban elfoglalták Lal Kotot, és átnevezték Kila Raj Pitorára. III. Prithviraj csauhán királyt 1192-ben megtámadták az afganisztáni Muhammad Gúrí vezetésével. 1206-ban, Ajbak Kutbuddín, a Rabszolga-dinasztia első tagja megalapította a Delhi Szultanátust. Kutbuddín elkezdte a Kutab Minar és a Kuvvat-ul-Iszlám (=az iszlám ereje), az első fennmaradt mecset építését.[19][26] A dinasztia bukása után a Hildzsí-, a Tuglak-, a Szajjid- és a Lódi-dinasztiák tartották maguknál az uralmat a középkor vége felé, és elkezdtek erődöket, valamint kerületeket építeni. 1398-ban Timur Lenk lerohanta Indiát azzal az indokkal, hogy Delhi muzulmán szultánjai túl elnézőek voltak hindu alattvalói felé. Timur behatolt Delhibe, a várost megsarcolta és lerombolta. Delhi a szúfizmus (az iszlám miszticizmus) központja volt a szultanátus idejében. 1526-ban Zahíruddín Bábar az első pánípati csatában legyőzte az utolsó Lódi-szultánt, és megalapította a Mogul Birodalmat, amelyet Delhiből, Agrából és Lahorból kormányzott.
Nádir sah perzsa uralkodó 1739. február 13-án seregével megszállta a várost. 1803. december 30-án a britek elfoglalták Delhit, és megtették India fővárosává.
A Mogul Birodalom egy ötéves kihagyással több mint három évszázadon keresztül uralta Észak-Indiát. A 16. század közepén uralkodott Ser sah. Akbar mogul császár Agrából Delhibe helyezte a birodalom központját. Dzsahángír sah építtette Delhi hetedik városát, ami az ő nevét viseli, de ismertebb neve az Óváros vagy Ódelhi. A város 1638-tól kezdve volt a Mogul Birodalom központja. Nádir sah a karnali csatában 1739 februárjában legyőzte a mogul hadsereget. Ezt követően Nádir elfoglalta és megsarcolta Delhit, és ekkor sok kincset magával vitt, amik között ott volt a pávatrón is. 1761-ben, a harmadik pánípati csata után Ahmed sah elfoglalta a várost. 1803. szeptember 11-én a delhi csatában Lake tábornok brit erői legyőzték a maráthákat.
Delhi az 1857-es indiai felkelés leverése után került közvetlen brit ellenőrzés alá. Röviddel a felkelés után Kalkuttát nevezték ki Brit India központjává, és Delhi Pandzsáb régió központja lett. 1901-től ismét Delhi lett az Indiai Birodalom fővárosa. Egyes részeit lebontották, hogy Edwin Lutyens brit építész tervei alapján felépítsék a város egy új, hatalmas negyedét, ahol a kormányzati épületek kapnak helyet. Az 1947. augusztus 15-én kikiáltott függetlenséget követően Újdelhi lett a köztársaság fővárosa, s itt rendezkedett be India kormánya is. India felosztásának idején Pandzsáb nyugati részéből és Szindből számos hindu és szikh vallású menekült Delhibe. Ezután az egész országból érkező ideköltözők szintén növelték az egyre népesebb Delhi lakosainak a számát, ami hozzájött még a születések számának emelkedéséhez.
1984-ben Indira Gandhi, India miniszterelnökének meggyilkolása a szikh közösség elleni erőszakos reakciókhoz vezetett, melynek következtében több mint 2700 ember vesztette életét. Az alkotmány hatodik módosítása 1991-ben lehetővé tette, hogy a Delhi Szövetségi Terület Delhi Nemzeti Fővárosi Terület legyen. A törvény korlátozott jogokkal önálló törvényhozási jogkörrel ruházta fel a várost.
Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Delhi
| < Előző | Következő > |
|---|
