Néhány érdekesség a Vörös-tengerről

Módosítás dátuma: 2010. június 18. péntek, 19:59 bekuldte: yeess 2010. május 17. hétfő, 14:42

A magyar és európai búvárok kedvenc "házi" trópusi tengere, a Vörös-tenger. Méltán ez az egyik legnépszerűbb merülőhely, páratlanul gazdag élővilága, kedvező klímája, és nem utolsó sorban jó elérhetősége miatt.

A Vörös-tenger szerelmeseinek adunk közre néhány óceánográfiai érdekességet, erről a különleges tengerről.

Napfelkelte a Vörös-tengeren

Kevesen tudják, hogy a Vörös-tenger Földünk legfiatalabb, kinyíló óceánja. Összehasonlítva a szintén zárt medencéjű Földközi-tengerrel, annál lényegesen kisebb kiterjedésű. A Földközi-tenger teljes vízfelülete 2.966.000 km², ezzel szemben a Vörös-tenger területe csupán 438.000 km². Folytatva az összehasonlítást, a Vörös-tenger vízzel borított medencéjének hossza 1980 km, míg a Földközi-tenger Gibraltártól az ázsiai partokig jó 4000 km hosszan terül el. A Földközi-tenger legmélyebb pontja a Pelloponézosz félsziget előtti Hellén-árok 5121 m, a Vörös-tenger legmélyebb pontja a tenger déli medencéjében található, és csupán 3039 m mély. Mégis, a lényegesen kisebb, keskeny (legszélesebb része 360 km!) tenger lemeztektonikailag valódi óceán, szemben a Földközi-tengerrel, amely csak egy óriási kontinentális süllyedék. (Egy rég bezáródott ősi óceán, a Thethis maradványa.)

Napsütötte vizek

Vörös-tengeri lagúna

Mi is az óceán?

Az olyan tenger, amelynek aljzata a kontinenseknél sűrűbb bazaltos kéregből áll, amely a föld mélyéből cseppfolyós, forró olvadékként az óceán középső részén húzódó törésvonal, a kiömlő és megszilárduló magma miatt hegységszerű óceánközépi hátság mentén tör fel. Az óceánközépi hátságon folyamatosan feltörő magma a hátságtól két ellentétes irányba tolja az óceáni aljzatot, azaz állandóan tágítja az óceáni medencét. Az óceán partjait a sekély self terület övezi, amelynek leszakadása (a kontinentális lejtő) az óceáni aljzatban, az abisszális-síkságban folytatódik. Nos, a fenti kritériumoknak a Vörös-tenger mindenben megfelel!

Az Indiai-óceán nyugati óceánközépi hátsága, a Carlsberg-hátság az Adeni-öblön keresztül behatol a Vörös-tenger medencéjébe. A tenger bazaltos óceáni aljzattal rendelkezik, és az Arab-félsziget folyamatosan távolodik Afrikától, azaz a Vörös-tenger kinyílóban van. Az a hatalmas törésvonal, amely ennek az ifjú óceánnak a bölcsője, az izraeli Holt-tengernél kezdődik, az afrikai kontinensen folytatódik a Vörös-tenger déli végétől, és egészen a Zambezi vidékéig nyúlik. Jó 15-20millió év múlva e törésvonal mentén fog leszakadni Kelet-Afrika, a hatalmassá növekvő Vörös-tenger nyugati partvidékét képezve.

A zárt medence, a sivatagi környezet, és a tengerbe ömlő folyók hiánya miatt erős a párolgás. Ezzel függ össze, hogy a Vörös-tenger vize rendkívül sós, 40-42 ezrelékes. Az óceánográfusok a világtenger átlag sótartalmát (35 ezrelék) meghaladó sótartalmú vizeket szuperhalin tengereknek hívják. A Vörös-tenger ebbe a kategóriába tartozik. Az állandóan meleg levegő, és a trópusi vízhőmérséklet miatt (télen sem süllyed a víz hőfok tartósan 20 C fok alá) buján tenyésznek a zátonyépítő telepes korallok, a különféle lágy és szarukorall félékkel együtt. A Vörös-tengerből közel 500 korallfajt írtak le. A Vörös-tengeri korallzátonyok teljes területe 17.400 km², ami figyelemreméltó adat, mivel a sokkal nagyobb Indiai-óceánon (területe: 73,6 millió km²) a korallzátonyok 32.000 km2-nyi területet fednek le, tehát a Vörös-tengeri korallzátonyok összmennyisége több mint az 50%-a az Indiai-óceáni zátonyoknak!

Telepes kőkorall (Acropora sp.)

Tűzkorall (Millepora sp.) és telepes kőkorallok (Acropora sp.) kertje

többek között 2500 halfaj, 45 cápafaj, és féltucat tengerifű-féle jellemzi a Vörös-tenger rendkívül nagy biodiverzitását. (A Karibi térség halfajainak száma: 1400, a Földközi-tengeré 800 körüli.)

Álarcos pillangósügér ( Chaetodon semilarvatus)
Csak a Vörös-tengerben előforduló korallhal