Magyar pengő
bekuldte: yeess (16) 2010. július 24. szombat, 17:21
A pengő egykori magyar pénznem volt. 1927. január 1-jén vezették be a magyar korona helyett, s mintegy húsz évig, 1946. július 31-éig volt törvényes fizetőeszköz. Váltópénze a fillér volt (1 pengő = 100 fillér). Bevezetése az első világháborút és Trianont követő gazdasági válság utáni stabilizációs program része volt, az újabb világháborút követően mégis a világtörténelem legsúlyosabb hiperinflációját szenvedte el. Bár több próbálkozás is volt az infláció megfékezésére, végül a forint bevezetése vezetett a gazdasági stabilitás helyreállásához.
A pengő elnevezést már a pénznem bevezetése előtt is használták a (nemes)fémpénzek megjelölésére, vagyis olyan pénzekre, melyek szép pengő hangot adtak ki, mikor szilárd felülethez ütötték. A forintbankjegyek bevezetése után a pengő kifejezést az érmék megjelölésére használták.
Az első világháború kitörése után a nemesfémpénzeket bevonták, majd később az infláció miatt minden fémpénz eltűnt a forgalomból. Így a pengő pénznév kiválasztása (figyelembe véve a fenti jelentést) egyfajta stabilitást tükrözött. A független Magyarország valutájának nevét nem vita nélkül választották ki. Abban egyetértés mutatkozott, hogy magyar nevet kell választani. Olyan nevek merültek fel mint turul, turán, libertás vagy máriás.
Az első világháborút követően az akkor forgalomban lévő korona a fokozódó infláció során értékét vesztette. A gazdasági stabilizáció részeként a pengő az elértéktelenedett koronát váltotta fel. Kibocsátásakor 1 kg arany értéke 3800 pengő volt. 1 pengő 12 500 koronát tett ki. A koronával ellentétben forgalmi aranypengőt már nem adtak ki.
A pengő az értékét a második világháború végén a különféle okok – például a súlyos háborús pusztítás következtében kialakult, egyesek szerint azonban mesterségesen gerjesztett áruhiány – miatt meginduló hiperinfláció során teljesen elvesztette. A csillagászati számokat elért névértékek csökkentése végett bevezették az adópengőt, de ez már nem sokáig tartotta életben a pengőt. A stabilizációs törekvések során új pénznemként a forintot vezették be 1946. augusztus 1-jén. Az új pénz bevezetésekor 1 forint 400 000 kvadrillió pengőt, vagy 200 000 000 (kétszázmillió) adópengőt ért.
A pengő 1946-os hiperinflációjának mértéke sokáig világrekord volt, 2008-ban ezt a "címet" Zimbabwe pénzneme hódította el a pengőtől. Viszont a világon valaha kiadott legnagyobb címletű bankjegy továbbra is a magyar egymilliárd bilpengős bankjegy, mely 1000 trillió pengőnek felelt meg (1021), de ezt nem hozták forgalomba.
A pengő általában fémpénzt jelentett, amelyet kemény tárgyhoz ütve jellegzetes pengő hangot hallatott. Hajdan minden nemesfémből készült pénzt pengőnek neveztek a hangja után. Ez a hang a pénz jóságát, arany- és ezüsttartalmának kellő nagyságát jelezte. 1858-ig külön pengő-forint is volt forgalomban, amit ezüstből vertek.
Statisztika
* 1939. december 31.: 975 000 000 (kilencszázhetvenötmillió) pengő;
* 1945. december 31.: 765 446 millió;
* 1946. július 31.: 47,3 kvadrillió pengő + 5 176 212 kvintillió pengő adópengő formában.
forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_peng%C5%91
| < Előző | Következő > |
|---|
