Meteóra-Ég és föld között

Módosítás dátuma: 2010. július 16. péntek, 12:35 bekuldte: yeess 2010. július 06. kedd, 15:48

Meteora középgörögországban, Kalambaka közelében fekszik. Ott ahol a Pinos folyó a Thesszáliai síkságra ér. Hatalmas kőszikla erdő tárul elénk. Kialakulásukat a tudósok úgy gondolják, hogy valamikor 60 millió évvel ezelött egy tó ált a Thesszáliai síkságon, ami utat tört magának a Tembi völgyön keresztűl a tenger felé. Ám a víz ereje igen nagy és eme kősziklákat hagyta maga után, amit még a késöbbi korok időjárása alakított mostani formájára.

Thesszália már az ókorban lakott és ismert terület volt. Itt élt Asklepios az ókori Görögország híres orvosa. Itt alapította Asklepiont, ahol kezelte betegeit. Maga meteora sziklái elösször a 11. században láttak szerzeteseket akik barlangokban, menedékházakban éltek. Megfelelő helynek gondolták az isteni megvilágosodáshoz. Még ugyanebben a században történt, hogy egy szerzetes, Athanosis jött a meteorákhoz. Ő alapította meg az első kolostort 413m magasan Kalambaka fölött (613m). Ő a sziklát "Meteora" névvel illette, azaz "levegőben". Ugyanis úgy tünt mintha a föld és ég között lebegett volna. Azóta nevezeik e helyet Meteorának

Athanosis egy kápolnát és néhány remeteházat rendezett be. 14 szerzetest magaköré gyűjtött a környezző sziklálról és egy közösséget alapított. Ő tette le a kolostori élet alapjait.

Ezekután csak úgy növekedett a közösség, több kolostor is épült. Kívülről egyszerű, belülről gyönyörűen díszített kupolákkal.

A külömböző korok uralkodói, melyek Thesszáliát vonták fenhatóságuk alá, a Meteora kolostorszervezet úgynevezett függetlenségét meghagyták.

Ám a 17. századtól Meteorába a kolostori szervezet lehanyatlott, kevesebb lett a szerzetesek száma.

Ma hat kolostort laknak szerzetesek:

Tis Metamorfosis
Szt. Varlam
Szentháromság
Szt. István az első vértanú
Szt. Nikolas Anapafsas
Tousanou

Elképzelni nehéz, hogy is néz ki e csodálatos hely. A képek a videóanyagok nem tudják azt az érzést visszaadni amit ott érzel. Szóval Meteorát érdemes felkeresni, felfedezni.
Kalambaka városában található egy igen híres ikonkészítő műhely. Ahol lehetőség van belekukkantani az igazi Ikonkészítő mesteremberek munkáiba. Vásárolni lehet, de nem feltétlenűl olcsóak.
Szintén a falu közelében kempinkezési lehetőség van, a sportolni, kirándulni vágyóknak 1 éjszakát minimum ajánlok, mert a gyönyörű természeten, és tájképeken kívűl még a romos kolostorokat is felkereshetjük.

A teremtő csodálatos alkotása, a Meteóra, már a XI. században, Kelet leghatalmasabb szerzetesi közösségnek számított. A thesszáliai alföld valóságos sziklaerdője, a Koziaka és Antihászion hegyek közül nőtt ki. A kőfalakon belül, egy szokatlan világ köszönti a szerzeteseket, egy világ, amely, bizalmat kelt benned és egyidőbenengedelmességre int. A sziklaerődhöz a hit, megerősödik az akaraterő és kicsiszolódik az egyéniség. Mint a föld nélküli paraszt, aki az engedelmességet mindíg törvénynek tartotta, aki más fegyvert nem ismert az ima és a börtön kívül, akit egy életen keresztül az erős akarat vezérelte, a szerzetesek évszázadon keresztül, hűséges őrei voltak a történelmi és nemzeti öntudatunknak, amely határain belül művelték a szent írást és az ortodox görögség mesterségeit. A Meteórák, ez a fennséges hely, az évek múlásával igazi kultúrális oázissá változott, amely mint erős mágnes vonzotta a több ezer askétát, akik csak itt találták meg igazán a leírhatatlan lelki nyugalmat, az erőt, hogy elűzzék a bűnt és megvalósítsák a gondolatbei imádságot. A rejtélyes összhangot keltő, irdatlan magas, és meredek szikla, a magány és csend hatalma, az örök életű kolostorok láttára, a látogató néma eksztázisba esik, és úgy érzi szárnyai nőnek és csak egy lépés választja el őket a mennyország kapujától. A sziklák keletkezésének története különös. A geológusok szerint a földtörténeti harmadkorban, mintegy 60 millió évvel ezelőtt, a thesszália mai területét tengervíz borította. A gigászi földmozgások megszülték pindosz magas csúcsait, a tenger pedig lassan levonúlt a thesszáliai síkságról, otthagyva örök emlékként a furcsa alakú oszlopokká szabdalt több száz méter magas hordalékkúpokat, azaz a Meteóra különös, rejtelmes világát. A Meteóra 21 kolostorából, ma csak 6 áll rendelkezésre a látogatók számára: A Nagy Meteóra kolostor, a Vaarlam, az Ajia Triada(Szentháromság), az Ajiosz Nikoláosz Tu Anapfsza, és a Russzánu kolostor. A többi 15 rombadőlt, és lakatlan.

A SZERZETESEK ÉLETMÓDJA

A Meteóra kolostor szerzetesei szigorú életmódot folytatnak. Az ott töltött évek, kemény megpróbáltatást jelent számukra, egy véget nem érő menetelés és harc a jó és rossz között, egyetlen céllal, hogy megismerjék az örök boldogságot, amelyet számukra az állandó megbánás és a szüntelen imádkozás hozza meg, hogy részt vehessenek az istentiszteleten meg kell szabaduljanak a gonosztól, a bűntől. A szerzetesek egy külön világban élnek. Egy szabad, tiszta, őszinte világ, amelyben nincs helye az erőszaknak, ahonnan kiűzték a szellemeket, egy világ amelyben minden nap egyforma, és az évek észrevétlenül múlnak el és amelyből önbizalmat és erőt merítenek a szüntelentermészet erői ellenes harcra. A szerzetes napja három részből áll. Az egyiket az imátkozásra, a másikat a munkára, a harmadikat pedig a tanulmányozásra és pihenésre szánja. A templomi imátságon legtöbbször éjjel vesznek részt. Ezen kívül a szerzetesek a szentkép festészettel, a fafaragással, a dokumentumok és a bizánci zeneművek tanulmányozásával foglalkoznak. Egyetlen fegyverük és cellatársuk az imakötél és a szüntelen imátság. A sötét éjszakákban a magasba emelkedő, csendes zsoltárénekek muzsikája vezeti őket. A kialvatlan gyertyák remegő lángja, megszámlálható szivárványos csillogása, rejtelmes fénybe borítja a templom aranyozott ikonosztázát és szinte feleveníti a falra festett szentek freskóit. A szerzetesek állandó néma párbeszédet folytatnak önmagukkal. A szüntelen imátkozás és gyakorlás végül az Istennel való misztikus társalgásra vezeti őket. Elismerik és megvédik az igazságot, éberen őrködnek, várva a megváltás pillanatát, hogy méltók lehessenek az Isten szeretetére.

Több száz éven keresztül gyűjtötték és őrizték a szerzetesek a szebbnél szebb és értékesebb relikvákat és kéziratokat. A dúsgazdag kincstárra joggal büszkélkedhetnek a kolostor lakói. Különösen érdekesek a falfestmények, a freskók technikája, és stílusa, közel áll a krétai és makedón iskola realista ábrázolás módjához. Ezen kívül figyelemre méltóak az ereklyék a hozzá tartozó rafinált stílusú ereklyetartókkal, a szentfából készült keresztek, a fafaragásos ikonosztáz és trónus, a csodálatos hordozható ikonok, ezüst edények és poharak,a kéziratok és evangéliumok. Az archívumban őrzik a megemlékezési és szertartásrend jellegű régi okmányokat, adományokat, ólompecséteket, és sok más történelmi és művészeti értékű tárgyakat, amelyek nem csak felfedik előttünk a történelmi szakaszokat, hanem a helyszín és a tettek közti összefüggését és megérteti velünk. A papír és pergamen kéziratok másolása nehéz és bonyolúlt munka volt, a kódexek megírása pedig igazi hőstettnek számított. Régebben a Meteóra kolostorokban az un. könyvkészítő műhelyek léteztek. Itt a szerzetesek saját műveik megírásával foglalkoztak, de többnyire másolták a különböző tartalmú(vallásos, festészeti, zenei) szövegeket és a görög klasszikusok műveit.