Hungarikumok - Csabai kolbász
Módosítás dátuma: 2010. július 13. kedd, 22:31 bekuldte: yeess (6) 2010. július 13. kedd, 13:17
A csabai kolbász (vagy csabai vastagkolbász) meghatározott alapanyagokból készült, hivatalosan csak a Békéscsaba és Gyula területén belül előállított, fűszeres, paprikás kolbászféleség. Egy híres hungarikum, az Európai Unió által földrajzi árujelzővel eredetvédett jellegzetes háziipari termék, amely Békéscsabáról és környékéről származik. Bel-és külföldön egyaránt népszerű, ezt segíti a minden évben erre a termékre alapozott Csabai kolbászfesztivál, amely rengeteg látogatót vonz.
A csabai kolbász nem olyan régen kialakult élelmiszer, mindössze az 1890-es évektől számíthatjuk első megjelenését. Egyszerűen azért, mert addig olyan kevés sertést tartottak a csabaiak, ami elégtelen mennyiség volt a disznóvágásokhoz. Csupán a századforduló után találkozunk már a leírásával, mikor is elkezdett híressé válni, terjedni. Ehhez szükségesek voltak a kedvező természeti adottságok, az állattartás kedvező lehetőségei, illetve az itt élő magyar és tót parasztok szokásai. Az első világháború után nyíltak meg az új lehetőségek, mikortól is általánossá vált a hússertés tartása az addigi egyeduralkodó mangalica helyett. A két világháború közt élte első reneszánszát, ebben a korban tett szert országos hírére. A második világháború után az államosítások után készítése már nem háziipari körülmények között, hanem iparszerűen történt orosházi, gyulai, békéscsabai, illetve budapesti üzemekben.[1] Mindazonáltal a város környékén és a környező falvakban a lakosság mindvégig házi körülmények között készítette. Az 1990-es években kultusza újra feléledt, a Csabai Kolbászklub 1998. január 30-ai megalapítása után minden évben megrendezésre került a kolbászfesztivál, így a hagyományok ápolása és marketing is új lendületet vett. Azóta Magyarország egyik legnépszerűbb gasztronómiai ünnepévé vált az esemény.[2]
A 2000-es évek elején megkapta a hungarikum besorolást, majd 2010-ben az Európai Unió is földrajzi árujelzővel eredetvédett termékké nyilvánította, ennek révén a termék nevét vagy földrajzi megjelölését más nem használhatja.[3]
A hivatalos eredetvédelem szerint csak Békéscsaba és Gyula környékén előállított kolbászt lehet Csabai márkanévvel illetni. Zömében az különbözteti meg a többi Magyarországon készített kolbásztól, hogy több paprikát tesznek bele, és speciálisan füstölik. A paprika annyira lényeges elem, hogy bár kerül bele só, köménymag és fokhagyma is, de egyik sem mehet a paprika rovására. Nem csak csípős, hanem csemegepaprikát is kell beletenni, hogy szép színe legyen.
Amitől csabai a Csabai:
- csak sertéshúsból készülhet, olyan disznó húsából, amelyet legalább 135 kg-ra hizlaltak fel
- az állat minden részéből kell hozzáadni, a szalonnát külön adagolva
- csak sertésbélbe (vékonybél) lehet tölteni
- sok paprika hozzáadása
- füstölés
A csabai kolbász vörösesbarna színű, rúd alakú készítmény. A rudak átmérője 4-5 cm, hosszúságuk 45-50 cm lehet, bár erre nincs teljesen érvényes szabály. Kisebb méretű párokat is készítenek, azok átmérője 3,5-3,8 cm, hosszúságuk 25 cm. Szárítás, füstölés után a felülete száraz tapintású. Ha felvágjuk, a színe a paprikától jellemzően piros, jól látható hús-és szalonnaszemcsékből áll.
A város környékéről kirajzott telepesek által alapított falvak (Kétsoprony, Ambrózfalva, Medgyesegyháza) lakói is a csabaihoz nagyon hasonló kolbászféleséget készítenek, az azonban jogilag nem minősül csabai kolbásznak,[4] hiszen nem a két város közigazgatási területén belül készítették. Elkészítésében teljes a hasonlóság, hiszen a felhasznált anyagok és az elkészítés módja azonos.
100 kg késztermékhez általában 135-140 kg sertéshúst, sertés hasi szalonnát használnak. Fűszerezéséhez 1,2-1,8 kg édes-nemes pirospaprikát és erős, úgynevezett rózsapaprikát, valamint fokhagymát, konyhasót és durvára őrölt köménymagot adagolnak. A hagyományos elkészítés szerint több fűszert a csabai kolbász nem tűr el.
Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csabai_kolb%C3%A1sz
| < Előző | Következő > |
|---|
