Válogatás a Hubble Űrteleszkóp legkáprázatosabb felvételeiből!
Módosítás dátuma: 2010. június 19. szombat, 09:13 bekuldte: yeess 2010. június 03. csütörtök, 13:53
A Hubble Űrteleszkópot 1990 áprilisában bocsátották fel, és működési ideje lejártával komoly vita kerekedett abból, hogy megszüntessék-e vagy sem, időközben el is romlott, de sikerült megszerelni, végül a NASA - részben a közvélemény nyomására - úgy döntött, hogy az űrtávcső folytathatja működését.
A Tölcsér-köd (NGC 2264), amely sokak szerint Jézus Krisztusra hasonlít.
Úgy néz ki, mint egy csikóhal, de valójában egy 20 fényév hosszú füstös porformáció, amely a Nagy Magellán-ködben található a Tarantula köd közelében.
A Homokóra-köd (MyCn18): egy napszerű csillag különleges végső fázisa, miközben a középpont úgynevezett fehér törpévé alakul.
Az M104-es spirális galaxis, ismertebb nevén a Szombréró-galaxis.
Az Eszkimó-köd (NGC 2392), amelyet 1787-ben fedezett fel William Herschel német-angol csillagász.
Két galaxis (NGC 2207 és IC 2163), amely éppen összeolvad a Nagy Kutya-csillagképben.
A híres Macskaszem-köd (NGC 6543), amely nem más, mint egy napszerű csillag utolsó, rövid, de annál csodálatosabb fázisa. Átmérője fél fényév, távolsága a Földtől háromezer fényév.
Fényvisszaverő köd (NGC 1999): neki és a hozzá hasonló ködöknek nincs saját fényük. Valamilyen csillag világítja meg. Az NGC 1999-et egy fényes, fiatal csillag világítja meg, amely a középponttól balra található.
Akár a Csillagfényes éj című Van Gogh-festmény. A V838-es csillag külső része ismeretlen okokból 2002 januárjában hirtelen hatalmasra duzzadt, és az egész Tejút legfényesebb csillaga lett, aztán szintén váratlanul elhalványult.
A Hangya-köd (Mz3). Alakját az ezer kilométer per másodperces sebességgel kilövellő gáz adja.
Az Orion-köd (M42). "Csak" ezerötszáz fényévre van tőlünk, és kiválóan lehet rajta tanulmányozni a csillagok képződését.
A Trifid-köd. Guillaume Le Gentil francia csillagász fedezte fel 1750-ben.
Látszólag téglalap alakú köd (IC 4406), amely valószínűleg egy üres henger.
Spirális galaxis (M74), amely egy 100 milliárd csillagból álló univerzum a Halak csillagkép közelében 32 millió fényévre.
Egy haldokló csillag körüli gázköd (NGC 2818), nagyjából ilyen lesz a mi Napunk is ötmilliárd év múlva.
A Rák-köd, amely nem más, mint egy csillag felrobbanása, szupernova utáni állapot. Kínai és arab csillagászok 1054-ben figyelték meg a szupernovát. Közepén pulzár, azaz neutroncsillag, amely olyan hatalmas tömegű, mint a mi Napunk, de a mérete csak akkora, mint egy kisvárosé.
Űrvihar, amely az Omega-ködben (M17) tombol 5500 fényévre a Nyilas-csillagképben.
Az Egerek becenevű formáció: két galaxis, amely egymást húzza szét. Valószínűleg később újra meg újra összeütköznek, míg végül egybe fognak olvadni.
TSZ
fotók: NASA
Forrás: http://www.stop.hu/articles/article.php?id=477899
| < Előző | Következő > |
|---|

