logo

Válogatás a Hubble Űrteleszkóp legkáprázatosabb felvételeiből!

Fő szekció - Fotók, fotózás

Olvasóink értékelése: / 8
ElégtelenKitűnő 


A Hubble Űrteleszkópot 1990 áprilisában bocsátották fel, és működési ideje lejártával komoly vita kerekedett abból, hogy megszüntessék-e vagy sem, időközben el is romlott, de sikerült megszerelni, végül a NASA - részben a közvélemény nyomására - úgy döntött, hogy az űrtávcső folytathatja működését.


A Tölcsér-köd (NGC 2264), amely sokak szerint Jézus Krisztusra hasonlít.


Úgy néz ki, mint egy csikóhal, de valójában egy 20 fényév hosszú füstös porformáció, amely a Nagy Magellán-ködben található a Tarantula köd közelében.


A Homokóra-köd (MyCn18): egy napszerű csillag különleges végső fázisa, miközben a középpont úgynevezett fehér törpévé alakul.


Az M104-es spirális galaxis, ismertebb nevén a Szombréró-galaxis.


Az Eszkimó-köd (NGC 2392), amelyet 1787-ben fedezett fel William Herschel német-angol csillagász.


Két galaxis (NGC 2207 és IC 2163), amely éppen összeolvad a Nagy Kutya-csillagképben.


A híres Macskaszem-köd (NGC 6543), amely nem más, mint egy napszerű csillag utolsó, rövid, de annál csodálatosabb fázisa. Átmérője fél fényév, távolsága a Földtől háromezer fényév.


Fényvisszaverő köd (NGC 1999): neki és a hozzá hasonló ködöknek nincs saját fényük. Valamilyen csillag világítja meg. Az NGC 1999-et egy fényes, fiatal csillag világítja meg, amely a középponttól balra található.


Akár a Csillagfényes éj című Van Gogh-festmény. A V838-es csillag külső része ismeretlen okokból 2002 januárjában hirtelen hatalmasra duzzadt, és az egész Tejút legfényesebb csillaga lett, aztán szintén váratlanul elhalványult.


A Hangya-köd (Mz3). Alakját az ezer kilométer per másodperces sebességgel kilövellő gáz adja.


Az Orion-köd (M42). "Csak" ezerötszáz fényévre van tőlünk, és kiválóan lehet rajta tanulmányozni a csillagok képződését.


A Trifid-köd. Guillaume Le Gentil francia csillagász fedezte fel 1750-ben.


Látszólag téglalap alakú köd (IC 4406), amely valószínűleg egy üres henger.


Spirális galaxis (M74), amely egy 100 milliárd csillagból álló univerzum a Halak csillagkép közelében 32 millió fényévre.


Egy haldokló csillag körüli gázköd (NGC 2818), nagyjából ilyen lesz a mi Napunk is ötmilliárd év múlva.


A Rák-köd, amely nem más, mint egy csillag felrobbanása, szupernova utáni állapot. Kínai és arab csillagászok 1054-ben figyelték meg a szupernovát. Közepén pulzár, azaz neutroncsillag, amely olyan hatalmas tömegű, mint a mi Napunk, de a mérete csak akkora, mint egy kisvárosé.


Űrvihar, amely az Omega-ködben (M17) tombol 5500 fényévre a Nyilas-csillagképben.


Az Egerek becenevű formáció: két galaxis, amely egymást húzza szét. Valószínűleg később újra meg újra összeütköznek, míg végül egybe fognak olvadni.

 

 

TSZ

fotók: NASA

Forrás: http://www.stop.hu/articles/article.php?id=477899