Rubik-kocka
Módosítás dátuma: 2010. június 19. szombat, 09:50 bekuldte: yeess 2010. május 19. szerda, 07:01
Nincs olyan ember, aki ne tartotta volna legalább egyszer a kezében a Bűvös kockát. E világszerte elterjedt logikai játékot feltalálója, Rubik Ernő után sokan Rubik-kockaként ismerik. Sikere évtizedek óta töretlen – mi lehet a titka?
A színes kocka minden oldala kilenc kisebb kockára osztott, melyek mindegyike elforgatható a lap középpontja körül. Aforgatás során a szomszédos oldalak színe megváltozik. A rendszertelen forgatással az oldalak színösszeállítása összekeverhető – és már indulhat is a játék! A forgatás számtalan kombinációja közül azonban csak egy vezet a megoldáshoz: a játék célja, hogy az előzetesen összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti, rendezett színösszeállítást, vagyis hogy a kocka mind a hat lapján azonos színű lapocskák legyenek. Ha valaki a létező összes kombinációt szeretné kipróbálni, igen sok időt kellene rááldoznia. Ugyanis ha másodpercenként egy tekeréssel számolunk, és arra törekszünk, hogy mindig más mintát hozzunk létre, a 43 252 003 274 489 856 000 (kb.4,3×1019) lehetőség megvalósítása csaknem 1400 évmilliárdig(!) tartana.
Rubik Ernő eredetileg a 2×2x2-es kockát szerette volna megalkotni. Az első probléma akkor adódott, amikor nem tudott rájönni, hogy hogyan lehetne úgy összeállítani ezt a kockát, hogy az mind a három tengelye körül forgatható legyen. Először gumigyűrűkkel próbálta egymáshoz rögzíteni a kis kockákat, de egy idő után a gumiszalagok elszakadtak. Ezután mágnesekkel próbálkozott, de így az elemek könnyen szétestek. Végül úgy oldotta meg a problémát, hogy kockaelemeket olyan alakúra faragta ki, hogy azok alakjuknál fogva tartsák össze magukat. Később különböző színekkel jelölte meg az oldalakat, hogy jobban meg tudja figyelni mozgásukat egymáshoz képest.*
A kocka a térbeli mozgások szemléltetésére készült. Alkotója – saját bevallása szerint – csak a végleges formai és konstrukciós kidolgozás után ismerte fel, hogy nem csak szemléltetésre alkalmas, hanem jó játék is – így értékesíthető. A kocka színezésére külön gondot fordított: a szabványos színezés szerint két-két átellenes (párhuzamos) oldal színei a sárga komponensben különböznek. Így lesz a fehérből vele átellenben sárga, a pirosból narancssárga, a kékből pedig zöld.*
Rubik Ernő 1975-ben nyújtotta be szabadalmát a Találmányi Hivatalba, két év múlva pedig forgalomba került a Rubik-kocka – ezzel pedig a játék önálló életre kelt. Magyarországon nagyon hamar elterjedt, 1980-ban csak hazánkban egymillió darabot adtak el, vagyis minden tízedik embernek volt Rubik-kockája. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a külföldi terjesztés is az amerikai Ideal Toy játékcégen keresztül. A játék nagyon hamar népszerű lett az egész világon: 1980-ban Angliában az Év Játéka lett – a Toy of the Year díjat minden évben csak egyetlen játék kaphatja meg -, egy évvel később pedig a New Yorkban lévő Museum of Modern Arts felvette építészeti és design-gyűjteményébe.
A Bűvös kocka rendkívüli sikere talán annak is köszönhető, hogy a 3dimenziós játékot akárhogy is mozgatjuk, egyben marad. A Rubik-kocka immár több mint két évtizede töretlen népszerűségnek örvend és számos díjat is nyert: 1978-ban magyar BNV-díj, a Kulturális Minisztérium 1979-es nívódíja, 1980-ban díjat kapott Angliában, Németországban és Franciaországban. A kockának létrejött 2×2x2-es, 4×4x4-es (Rubik bosszúja) és 5×5x5-ös változata is, valamint egyéb mértani testek alakját is felveheti.
Rubik Ernő
Jelenleg szoftver- és építészeti témákkal, valamint számítógépes játékok készítésével foglalkozik..*
*: Forrás: www.rubikkocka.hu
Papp Orsi
Forrás: http://www.municio.hu/?p=4215
| < Előző | Következő > |
|---|
