Kőrösi Csoma Sándor nyomában

Módosítás dátuma: 2010. május 14. péntek, 20:40 bekuldte: yeess 2010. május 13. csütörtök, 16:54

2009. november 24. kedd, 10:12

A kiemelt fontosságú egyházi létesítmények, különösképp a középkori kolostorok gyakran települtek hegytetőkre, vagy nehezen megközelíthető völgyekbe. Lakóik elvonulhattak a világ zajától, de az elkülönülés egyszersmind a védelmet, a fenntarthatóságot is szolgálta. Az ezer éves pannonhalmi bencés főapátsággal nagyjából egyidős ez a különleges kolostor, ahol 1827-1830 között Kőrösi Csoma Sándor is tartózkodott.

Phuktal mészkőfalon egyensúlyozó épületcsoportja a Tsarap folyó felső szakaszának mély völgyében, a Nyugati-Himalája Zanszkár vonulatában áll, minimum 3 napi gyaloglásra a legközelebbi, autóval járható útszakasztól.

A völgyi kereskedőút mentén kiépült kolostor eredetileg a nagy forrásbarlang szájába települt, az itt fakadó forrásból nyeri vizét. Az egymásra települt, szorosan a sziklafalhoz lapuló szerzetescellák 100 méternél is nagyobb mélység fölött sorakoznak. Ami az egyik szerzeteslakás teteje, az a fölötte állónak már a terasza…

Elérésük egyetlen módja a sok évszázados karavánút követése. Az ösvény kanyarogva keresztülvág a kolostorbelsőn; kapuzatokon, átjárókon, alagutakon megyünk át, míg a barlangbejáratban álló templomépülethez nem érünk.

Az egykor erre járó, a Himalája ezen részét keresztező karavánoknak mind keresztül kellett jutniuk a vastag kapukkal lezárható kolostoron, mivel a völgyben nincs más előrehaladássi lehetőség. A kolostor tehát nem volt teljesen elzárt épületcsoport, hiszen a megélhetéshez szükséges termékeket is be kellett szerezni, a kereskedők hírhozók is voltak, de adakozók is egyben.

A kolostor a környékbeli apró falvakkal ma is szoros kapcsolatot tart. Onnan származik az árpa-ellátmányuk és a kolostorban tanulhat a taníttatást vállaló családok egy-egy gyermeke.

Az akár több tucat kisgyerek mellett 30-40 szerzetes él a kolostorban, amelybe Kőrösi-Csoma kora óta a változó világ viszonylag kevés újdonsága jutott el.

Az elmúlt évtizedben itt megjelent vívmányok a kuktafazék (mely a tüzelőanyaghiányos környezetben igazi kincs), valamint a napelem (gyenge izzók működtetésére, a régi egyházi iratok napi tanulmányozásának idejét jelentősen kitolva). Ám már 5 éve saját áramfejlesztőjük is van, sőt egy hatalmas fémszekrényt is elcipeltek ide a sziklába vágott, szurdokokban vezető ösvényeken keresztül. Ebben lapul az itt nevelkedő, tanuló gyerekekre ható egyik legnagyobb csáberő, a kólakészlet. A súlyos fémajtót viszont hatalmas kulcs zárja, ami egy szigorú, ám mégis meggyőzhető szerzetesnél lapul…

Kép: exterra